Imperfectum
Nézd szeretetét, mi egekig ér, e fehér kenyér.
Nézd, a szívedig ér, kegyelme kísér, benned is él!
Jöjj! Mosolyog rád, szól hozzád, hallgasd szavát a csenden át.
Jöjj! Szívem epedve vár égi király, hogy otthont találj.
Jöjj, mosolyogj rám! Szólj hozzám,
hallgasd imám hívószavát, lelkem háladalát!